A Sony IMX 585 szenzorral szerelt asztrokamerák meglehetősen népszerűek az amatőrcsillagászok között. A ZWO-t nem kell különösebben bemutatni: régi, jól bevált márka, talán elsőként dobta piacra ZWO ASI 585MC Pro néven ezzel az érzékelővel szerelt kameráját. Természetesen a versenytársaknak, többek között a ToupTek-nek is van saját fejlesztése ToupTek ATR 585C néven.
Mindkét termék a hűtött asztrokamerák piacán a belépőkategóriát jelenti, lényegében egy "átlagos" DSLR fényképezőgép árában megvásárolhatóak. Bár a Sony IMX 585 szenzor mérete az APS-C formátum negyedének felel meg, a zajmentes, érzékeny és más kiegészítőkkel jobban kombinálható rendszer kárpótlást nyújt. Milyen különbségek vannak a két kamera között? Melyik a jobb? Az alábbiakban ennek járunk utána.
Amint a lenti táblázat mutatja, a két kamera nagyon hasonló paraméterekkel rendelkezik, egyedül talán a ADC mutat jelentős különbséget. (Az ADC konvertálja digitális (fényesség)értékekké a szenzor egyes pixeleiben összegyűjtött elektronok számát. 12 bit-en 4096 különböző fényesség-érték érhető el, a 16 biten 65 535 - vagyis utóbbi finomabb színátmeneteket tesz lehetővé.) Hogy mi a HDR üzemmód? A későbbiekben szó lesz róla, de ne rohanjunk ennyire előre.
ToupTek ATR 585C | ZWO ASI 585MC Pro | |
Szenzor | Sony IMX 585C | Sony IMX 585C |
Szenzor mérete (képátló) | 11.2 x 6.3 mm (12.85 mm) | 11.2 x 6.3 mm (12.85 mm) |
Felbontás | 3840 x 2160 pixel | 3840 x 2160 pixel |
ADC | 12 bit (16 bit HDR üzemmódban) | 12 bit |
QE | >91% | >91% |
Full well | 40 ke- | 40 ke- |
Kiolvasási zaj | 5.8-2.2 e- (LCG) 0.65-0.5 e- (HCG) | 0.7 e- |
A ZWO dobozát felnyitva meglepően sok adapter, kiegészítő akad a kezünkbe: a ZWO-tól megszokott jóminőségű (szilikonos) USB 3.0 kábel, 1.25”/T2 adapter, T2-es távtartó gyűrűk az 55 mm-es szenzortávolság beállítására, valamint M48/T2 adaptergyűrű és egy T2/1.25" menetszűkítő gyűrű. Szintén a csomag része 2 db rövid USB kábel arra az esetre, ha a kamerát USB hubként használnánk, továbbá egy kis vászon tok a kamera számára. Praktikus!
A ToupTek szerényebb kiegészítőkkel érkezik: az 55 mm-es szenzortávolságot beállító gyűrűkön, az USB 3.0 kábelen kívül a 3 A-es hálózati adapter jelent „pluszt”.
A két kamerát kézbevéve észrevehető a méretbeli különbség: a ToupTek kissé hosszabb, de ennek – valószínű – okát a későbbieken látni fogjuk. A ZWO vörösen csillogó eloxálása elegánsabb megjelenést kölcsönöz, mint a ToupTek matt világoskék színe, de ennek igazából sötétben nincs jelentősége.
Mindkét kamera hátulján megtalálható 1 db USB 3.0 port a számítógéphez való csatlakozásra, valamint 2 db szabad USB 2.0 port kisebb tápigényű eszközök számára (pl. motoros fókuszírozó, szűrőváltó). Ezen a részen helyezkedik el a 12 V-os tápcsatlakozó is, mindkét kamera esetében min. 3 A-t ajánl a gyártó. A ToupTek kamera hátlapjára további információs ledeket is találunk, melyek szoftverből ki/be kapcsolhatóak. (Legalábbis SharpCap használatakor). ST-4 csatlakozó egyik kamerán sincs, így vezetőkamerának nem feltétlenül ideálisak.
A kamerák eleje több érdekességet tartogat számunkra. Itt található az első, igazán lényeges különbség, nevezetesen az, hogy a ToupTek kamera rendelkezik beépített fűtőszálakkal. Nem kell magyarázni, hogy mennyire kritikus, ha hidegben lepárásodik a szenzor előtti üvegablak és a kamera „megvakul”. Természetesen a ZWO is felszerelhető külső fűtéssel, de az szoftverből nem vezérelhető és egyértelműen macerásabb megoldás már csak a rögzítés miatt is.
Mindkét kamera alapból 17.5 mm-es backfokusszal rendelkezik, melyet lehetőség van 12.5 mm-re csökkenteni. A távcső oldali csatlakozó felület azonban eltérő megoldású: a ToupTek kamera előtétadaptere nem egy „egyszerű” T2 hosszabbító, hanem csavarokkal van a kamerához rögzítve. Ehhez az előtétadapterhez pedig szintén csavaros megoldással lehet a ToupTek szűrőváltóját, OAG-ét csatlakoztatni. A 12.5 mm-es backfocus redukcióhoz ez azt előtétadaptert kell kicserélni, a vékonyabb változat is az alapcsomag része. Mivel a kamerán a hagyományos T2 menet is megtalálható, természetesen ezen keresztül is csatlakoztatható más eszközökhöz.
Mindkét gyártó rendelkezik saját fejlesztésű képrögzítő szoftverrel (ASIStudio illetve ToupSky), de lehetőség van third-party szoftverek használatára is. Bár nem próbáltam végig mindent csillagászati szoftvert, az általam legismertebbek - SharpCap, APT és N.I.N.A - mindkét kamerát felismerik gond nélkül.
Ha nem a gyártó által fejlesztett szoftvert használjuk, akkor az elérhető beállítások száma nagyban függ a programtól is. A SharpCap esetén pl. apró hiányosság, hogy hiányzik a ToupTek kamera RGB színegyensúly állítási lehetősége. Mély-ég fotózásnál ez leginkább a monitoron megjelenő képet befolyásolja, hiszen nyers kép rögzítésekor nem kerül eltárolásra a színegyensúly, ezt utólagos képfeldolgozás során lehet beállítani. (A fejlesztő várhatóan implementálni fogja ezt a funkciót egyébként.) A kamera hűtésére azonban több lehetőség van: bekapcsolható külön-külön a ventilátor és a Peltier-hűtés is, bár ennek nem látom túl sok jelentőségét.
Mindezeknél lényegesebb, hogy a ToupTek kamera esetén több különböző üzemmódot találunk (bár pontosabb lenne kiolvasási módot mondani), melyek a HCG, LCG és HDR nevet viselik. A következő fejezetben erről részletesen írunk.
Ahhoz, hogy a kamera egyes üzemmódjait megértsük, mindenféleképpen szükséges röviden bemutatni a Sony által kifejlesztett STARVIS 2 technológiát, melyet az IMX 585 szenzorában is alkalmazott. Az érzékelő olyan helyekre készült, ahol kevés a fény, így a jobb képminőség érdekében a gyártó kidolgozta az ún. HCG (High Conversion Gain) kiolvasási módot. Ez olyan megoldás, ami a szenzoron belül végez képerősítést a kiolvasási folyamat előtt, vagyis a kiolvasás "melléktermékeként" a képre rárakodó plusz zajt már nem erősíti fel. Ez jobb jel/zaj arányt eredményez, vagyis a sötét (halvány) részletek jobban "kiemelkednek" a környezetükből. Természetesen lehetőség van utólag is erősítést végezni a képen, de ez már a képre rakódott zajt is erősíti. (Akit érdekel a technológia részletesen itt olvashat róla.)
A ZWO kamera esetében automatikusan történik az LCG (Low Conversion Gain – hagyományos, erősítés nélküli üzemmód) és HCG üzemmódok közötti váltás egy adott (252) gain érték fölött, míg a ToupTek kamera esetében manuálisan lehet választani. Sőt! A ToupTek kamera lehetőség ad HDR (High Dynamic Range) üzemmód használatára, mely az LCG és HCG üzemmódok „kombinálásával” megnöveli az eredetileg 12 bites kamera dinamika tartományát a 16 bites kamerákéhoz hasonló szintre. Számomra megnyugtató, hogy én tudom kiválasztani a használni kívánt üzemmódot és nem a kamera „automatikus” beállítására kell hagyatkoznom, amit nem tudok felülbírálni.
Aki jobban el szeretne merülni a kamerák lelkivilágában, a mellékelt szenzor analízisek segítségével megteheti.
Apropó, ha már hűtésről beszélünk: a ToupTek ATR 585C esetében -45 fokos hűtési teljesítményt ígér a gyártó, míg a ZWO ASI 585MC Pro esetében „csak” -35 fokot. (Ez annyit jelent, hogy a környezeti hőmérséklethez képest ennyivel tudja a szenzort lehűteni a kamera, mellyel az érzékelő zaja jelentősen csökkenthető.)
Ezt a hűtőteljesítményt mindkét kamera tudja a gyakorlatban, sőt a ZWO érzékelhetően túl is teljesíti. Ami viszont igazán "érdekes", hogy a ToupTek kb. 1 perc alatt döbbenetes, 37 fokos hőmérséklet csökkentés el tud érni, míg a ZWO számára 5 perc szükséges ehhez. Nem zárom ki, hogy szándékosan lassabb hűtés van beprogramozva, mindenesetre a fenti adat jól mutatja a ToupTek Peltier-hűtőjének lenyűgöző teljesítményét.
Egy kamera által előállított nyerskép megalapozza a végső kép minőségét, azonban fair összehasonlítást nem egyszerű elvégezni. A két kamera beállítási lehetőségei (gain, üzemmód stb,.) meglehetősen eltérőek, azonos beállításokra nincs lehetőség. Ez azt jelenti, hogy más-más beállításokkal lehet optimalizálni a nyerskép minőségét. Mindenesetre álljanak itt egyik vásárlónk, Vágenhoffer Kristóf első felvételei a ToupTek ATR 585C kamerával, ami jól bizonyítja, hogy kellő tudással mire képes a kamera.
A képek az asztrofoto.hu oldalon nagyban is megtekinthetőek: M27 ill. Stephan's Quintet & NGC 7331.
Első körben túlzás nélkül kijelenthető, hogy a ToupTek kamera megállja a helyét a ZWO hasonló modelljével szemben. Egy-két apróságon még észrevehető, hogy a ZWO egy jobban kiforrott modell - ami nem meglepő, hiszen régebb óta tervez az amatőrcsillagászok számára eszközöket - azonban a ToupTek bebizonyította, hogy van keresnivalója a nagy rivális mellett. Sőt! Tekintve, hogy rendelkezik beépített fűtéssel, valamint Peltier-hűtése is nagyobb teljesítményű és mindezt alacsonyabb ár mellett teszi, talán nem túlzás kijelenteni, hogy
a ToupTek ATR 585C kamera ár/teljesítmény mutatója egyértelműen jobb, mint a ZWO ASI 585MC Pro-é.
Előnyei:
Hátrányai:
Előnyei:
Hátrányai:
--
További asztrokamerákat széles választékban a Makszutov távcső boltban találsz.