Kómakorrektorok a vallatópadon (2. rész)
Az asztrofotózást komolyabban mívelők számára kikerülhetetlen lépés a newton távcsövek kómahibáját korrigáló eszköz, az úgynevezett kómakorrektor beszerzése. A képrögzítő eszközök egyre magasabb felbontása a hibát még inkább láthatóvá teszi. Ebben a tekintetben a leginkább elterjedt f/5-ös newton távcsövek tulajdonosai könnyebb helyzetben vannak az f/4-es asztrográfok gazdáinál.
A kevésbé fényerős tükrök kómahibája kisebb így a korrigálásuk sem igényel túlságosan drága eszközöket, így lehetséges, hogy a tesztben szereplő két versenyző ára bőven 50 000 Ft alatt lehet. A láthatóan költséghatékony megoldások (három helyett két lencsetag, jóval rövidebb kialakítás) ezen a fényerőn bőségesen elegendőnek tűnnek. Az alább publikált eredmények alapján belátható, hogy a népszerű 130/650, 150/750, 200/1000, illetve 250/1200 távcsövek használói jó szívvel használhatják ezeket az elérhető árú termékeket.
Az alábbiakban szeretném összehasonlítani az idehaza beszerezhető kómakorrektorok közül a két leginkább elterjedt modellt. A SkyWatcher terméke már öreg motoros a piacon: sok éve elérhető termék. A Baader Planetarium MPCC Mark III jelzésű terméke pedig a korábbi verzió megújított változata. A gyártó szerint f/4-en is helyt kellene állnia, de ennek az eredményessége a korábbi teszt alapján megkérdőjelezhető. Azonban kíváncsi voltam arra, hogy a a "saját súlycsoportjában" mit képes felmutatni a SkyWatcher eleve a gyártó távcsöveihez optimalizált modelljével szemben. Mindenekelőtt szeretném kihangsúlyozni: az alább olvasható összehasonlítás nem professzionális teszt. Mind a lehetőségek, mind az összehasonlítás körülményei inkább egyfajta amatőr naplóként közelíthetők meg, így a kapott eredményeket ís ennek fényében tartom helyesnek értékelni. Ugyanakkor következtetéseket bátran ki-ki levonhat az írás elolvasása után. Reményem szerint sokaknak segíthet ez a néhány sor a vásárlás előtti döntéshozatalban is.
Első nekifutásként érdemes áttanulmányozni az írásom főszereplőinek fontosabb adatait:
Megmunkálási minőség
A fenti táblázatot átfutva jól látható, hogy a két termék lényeges pontokban nem különbözik egymástól. Mindkét korrektor kicsi és könnyű. Összeszerelési minőségük jónak mondható. Talán a Baader kicsit kellemesebb tapintású, enyhén súlyosabb is (az anyagfelhasználás szempontjából ez nem baj). A kialakítása következtében azonban kissé nehezebb pontosan a 2"-os kihuzatba teljesen billegésmentesen illeszteni, mivel a megfogatható pereme rövidebb, mint a SkyWatcher termékéé.
Az átfogásról
A kómakorrektorok befolyásolhatják a távcső fókuszát és így a fényerejét is. A fókuszt tekintve nagyon egyszerű a következmény: amennyiben a korrektor nyújt, abban az esetben a képkivágásunk szűkebb (ennek képalkotásbeli előnye is lehet, ami persze témafüggő). Ebben az esetben a felhasználható fényerő csökken, azaz egy képet tovább kell exponálnunk ugyanazért az eredményért. Ez a mai világunkban hátrány, hiszen kevés a jó ég, illetve minél hosszabb egy expó, annál több hiba csúszhat be a vezetésünkbe. Ebből következően, amennyiben a korrektorunk csökkenti a fókuszt, akkor a látómező szélesebb lesz, több minden fér bele a képbe. A felhasználandó idő is csökken. Hogy érzékeltessem, mit jelent ez a gyarkorlatban, az alábbi ábrát javaslom megtekintésre:
Nem várt, de mindenképpen nagyon meglepő a teszt első felismerése: a Baader kómakorrektora lényegében nem változtat a távcső fókuszán (jelen esetben ez 750 mm), ám a
SkyWatcher közel 10%-ot csökkent rajta! Ez nem kis eredmény, a professzionális kómakorrektoroknál (pl Wynne) találunk ilyen képességeket, csak többszázezer Ft-os áron. Ez alapján például egy 750mm-es távcső effektív fókusza 682mm-re csökken, a fényerő pedig nem sokkal haladja meg az f/4.5-öt. Nagyon komoly érv lehet ez a vásárlásnál. A pontos számok:
Korrektor nélkül |
752mm effektív fókusz |
f/5.01 |
Baader MPCC Mark III |
758mm effektív fókusz |
f/5.05 |
SkyWatcher Coma Corrector |
682mm effektív fókusz |
f/4.54 |
A tesztelés körülményei és alapelvei
Ahogy a bevezetőmben már említettem, ez az írás nem profi munka, hanem egy amatőr jegyzet. A korábbi tesztemnél sokkal kényelmesebb körülmények között tudtam ezt az összehasonlítást végezni. Az időjárás kegyes volt, teljesen felhőmentes éjszaka állt rendelkezésemre. Eleve kevesebb eszközt kellett egy éjszaka alatt összehasonlítani, így a kapkodásból következő ügyetlenkedések is elkerültek. A helyszín újra Piliscsév, a saját "fél csillagdám" volt.
A tesztben résztvevő eszközök: SkyWathcer 150/750 tubus (nem gyári, hanem prémium kategóriás tükrökkel), az én EQ-6 Pro mechanikámon, Lacerta-MGEN autoguiderrel vezetve. A teszthez mindenféleképpen APS-C méretű érzékelővel ellátott kamerát kellett használnom, hiszen a korrektorok ebben az érzékelőméretben garantálnak jó leképezést. A választás értelemszerűen az átalakított Canon EOS 600D-mre esett. Itt jegyezném még meg, hogy a kómahiba mértéke az érzékelő méretének növekedésével párhuzamosan, a pixelméret növekedésével pedig fordított mértékben változik.
Az alapelvem most is az volt, hogy a két korrektort teljesen azonos körülmények között, azonos égen, azonos beállításokkal vetem össze. Mivel már az első kockák elkattintása után kiderült, hogy a leképezésük közel azonos, más oldalról közelítettem meg a tesztet, mint az f/4-es összehasonlításnál, ahol inkább lehetett eltéréseket felmutatni. Az elv ettől még hasonló volt:
- A pontos jusztír alapfeltétel.
- Mindkét gyártó által a Canon DSLR-ekre megadott chip - korrektor távolságot használtam.
- Mindkét korrektornál ugyanazon a csillagon álltam élesre, ugyanott.
- Az élességállást próbafelvételekkel ellenőriztem
- A vezetés minden esetben ugyanazon a csillagon ment
- Az élességállást követően a csillagpozíciót minden korrektornál ugyanúgy vettem fel.
Leképezés képközépen
Az első sorozatban korrektor nélkül, illetve a két korrektorral 4x20 másodperc vezetett kép készült ISO 800-on. Mindegyik sorozatból kiválasztottam a legjobb kockát. Alább látható az eredmény:
|
|
|
Korrektor nélkül |
Baader MPCC Mark III |
SkyWatcher |
Látható, hogy a kép közepén egyik korrektor sem ront lényegesen a képen. Korrektor nélkül talán egy kicsit szebb a csillag formája, de a másik két kocka is bőven a hibahatáron belül van.
Leképezés képszélen
Az előző képsorozat széleit megvizsgálva mindjárt értelmet nyer a kómakorrektorok léte:
|
|
|
Korrektor nélkül |
Baader MPCC Mark III |
SkyWatcher |
Ebben az esetben már hatalmas különbséget látunk a korrektor nélküli és a korretorokkal korrigált képkockák között. Korrektor nélkül egyértelműen és nagyon erősen látszik a csillagok kómásodása. Ráadásul nem csak a képszélen. Egy egészen szűk tartományt leszámítva nincs is korrigálatlan terület. A teszt igazolja: minőségi asztrofotózás nem végezhető kómakorrektor nélkül. A két kómakorrektor képalkotási minősége lényegében megegyező. Ezen a nagy nagyításon annyi látszik, hogy a SkyWatcher talán egy árnyalatnyit szebben korrigál, de ez teljesen elhanyagolható különbség.
Becsillanás teszt
Mivel nagyon kedvező áru termékekről beszélünk, kifejezetten fontos kérdés, hogy az üvegfelületek mennyire képesek megbírkozni a reflexióval. Egy-egy alaposan elkészített asztrofotót ugyanis a nem várt refelxió könnyen tehet tönkre. Váratlanul olyan dolgok jelennek meg a képeinken, amik valóságban nincsenek ott. Ez főleg kiterjedt méretű ködösségeknél kellemetlen, ahol a becsillanás "beépül" a képbe, nem vesszük észre, hogy ami ott van, az nem valóság. A teszt nagyon érdekes eredményt hozott:
|
|
Baader MPCC Mark III |
SkyWatcher |
A két képen nagyon markánsan érzékelhető a különbség. A Baader terméke tökéletesen kezeli a képen látható 0.9 magnitúdójú Procyon fényét. Semmilyen reflexió nem érzékelhető. Azonban a SkyWatcher csúnyán elvérzik. Ez nem jó hír. Ráadásul a becsillanás enyhén színes, ami a kezelt felület következménye. Ezek után kiváncsi voltam, hogy igazán fényes objektum esetén a reflexió mellett mennyire növekszik meg a felületkezelés következtében tapasztalt színhiba.
Színi hiba
Erre leginkább a közelben vándorló Juptert találtam alkalmasnak. -2.2 magnitúdójával elég fényesnek gondoltam, hogy az igazán nagy turpisságokat is megmutassa.
|
|
Baader MPCC Mark III |
SkyWatcher |
Sajnos nem csalódtam. Ugyan a Baader ezen a nagy fényességű objektumon sem produkál sem reflexiót, sem elszíneződést, a SkyWatcher csúnya hibát mutat. Mindenképpen szeretném azt is leírni, hogy a hiba nem egyedi, több korrektornál tapasztaltam ugyanezt. Szériaprobléma. Érdemes megvizsgálni, mit jelent ez a gyakorlatban: átlagos mélyégfotónál, ahol nem szerepel a képen kifejezetten fényes csillag: semmit. Ahhoz, hogy előbújjon a reflexió, olyan témát kell fotóznunk, ahol valóban szerepel fényes objektum a képen. Fontos megjegyzés: a reflexió nem minden esetben jön elő, mert az sem mindegy, milyen szögben érkezik a fény a felületre (azaz hol van a csillag a képmezőben). Inkább a képközép felé eső fényes csillagoknál találkoztam vele. A próbáim alapján a Plejádok csillagainál hosszú záridőn már jelentkezett a probléma, ám az alább látható Rosetta köd tesztképnél egyáltalán nem bújt elő semmilyen elszíneződés. A Lófej-ködnél pedig hiába fényes az Alnitak, szintén nem, mert a kompozícióban kihelyeztem a képszélre a csillagot.
Összegzés
Összességében elmondható, hogy a termékek remekül korrigálnak f/5-ön. Mindkettő bőven megéri az árát, láthattuk, hogy mit jelent a korrigálatlan kép mellett egy kómakorrektorral felszerelt tubussal készült fotó. Kómakorrektor kikerülhetetlenül szükséges az asztrofotózáshoz. A kérdés más területen dőlhet el. A Baader terméke tökéletesen reflexió és színi elváltozás mentes. Ez hatalmas előny. Drágább ugyan, de ilyen kellemetlenségekkel nem kell számolni a vásárlójának. A SkyWatcher kellemetlen becsillanása nem kérdés: hátrány. Azonban ez csak a fényes csillagoknál érzékelhető, ami az esetek nagyon nagy százalékában nem kerül a képmezőbe. Azonban egy Fiastyúk, egy Fátyol-köd, vagy egy Lófej-köd fotózásánál számolnunk kell utómunkával, ha nincsen szerencsénk (mivel függ a becsillanás a csillag helyzetétől). A bolygatás csak nehezíti a dolgot, mert azzal a becsillanás is vándorol. Azonban a fókuszcsökkentés elmondhatatlanul nagy előny. Eleve a kompozíció egészen máshogy néz ki nagyobb látómezőben: a fenti tesztképet a Baaderrel nem tudtam volna így elkészíteni, mert a Rozetta-köd nem fért volna ennyire be. Másrészről az a 0.5-nyi fényerőcsökkentés azért nagy érv.
Ezek alapján ki-ki eldöntheti a saját elképzelései, tervei alapján, melyik korrektor számára a megfelelő. Nagyon remélem, hogy a tesztem közreadásával egy kicsit ugyan, de tudtam segíteni a döntésben.
Köszönetnyilvánítás
Köszönet...
...Tóth Gábornak, aki segített kiszámolni a fókuszcsökkentés pontos mértékét.
...a Makszutov távcsőboltnak a Baader és Skywatcher korrektorok rendelkezésre bocsátásáért.
Ajánló: Fényes Lóránd galériája és
honlapja.